Az őszi útszélek, irtások szép, pirosló dísze a vadrózsa (Rosa caniná) termése, a csipkebogyó – népi nevén hecsedli. A csokorban álló tojásdad gömbök valójában áltermések.
A tűzpiros héjú vacok alatt húzódnak meg a valódi, bolyhos aszmagtermések. A csipkebogyó értéke a C-vitaminban, cukorban, pektinben és nyomelemekben gazdag húsos vacok. A régi korok embere ínyenc gyümölcsként fogyasztotta a kellemetlen, szőrös termésektől megtisztí-tott csipkehúst, de adták sorvadásos betegeknek is.
A csipkebogyó a tél folyamán szervezetünk ellenálló képességének fokozására kiváló. Megelőzésre vagy meghűlés ese¬tén mindenféle mesterséges vitaminkészítménynél hasznosabb. Kellemes gyógyír egy pohár csipketea vagy egy szelet hecsedlilekvárral megkent kenyér.
A csipkebogyó gyűjtésére október végén, novemberben indulhatunk útnak. Lehetőleg ne a forgalmas utak széléről gyűjtsük a gyümölcsöt, válasszuk inkább a védettebb erdőszélek, mezők bokrait.
Több rózsafaj, így a ligeti, a molyhosodó, a keménylevelű és a japán rózsa termése is begyűjthető. Nálunk azonban vadon a vad-, más néven csipkerózsa a leggyakoribb. Legjobb, ha száraz, napos időt választunk a gyűjtéshez, mert így nem penészedik meg az értékes gyógynövény a táskánkban, kosarunkban.
A csipkebogyót frissen is felhasználhatjuk, nyersen is fogyaszthatjuk. Hosszabb idejű tárolásra azonban valamilyen módon tartósítani kell. A legegyszerűbb a szárítás, amit végezhetünk úgy is, hogy a húsos vackot megtisztítjuk az aszmagtermésektől, de benne is hagyhatjuk azt.
A megmosott csipkebogyókat hosszában félbe vágjuk, és tepsiben 1-2 ujjnyi vasta¬gon elterítve, sütőben vagy a fűtőtesten, állandó forgatás mellett szárítjuk. A C-vi-tamin magas hő hatására elbomlik, ezért a szárítási hőmérséklet 40 °C-nál nem le¬het magasabb. Körülbelül 2 kilogramm friss termésből 1 kilogramm szárítmány lesz, ha tisztítva szárítjuk, akkor 4 kilogramm friss vacokhúsra van szükség eh¬hez a mennyiséghez.
A szárított csipkehúst száraz, levegős helyen, legfeljebb egy évig tárolhatjuk. A tél folyamán tea¬ként fogyaszthatjuk. A teát, szintén a C-vitamin védelme érdekében úgy készítsük, hogy a felforralt és néhány percig hűtött vízben 1-2 órán át áztatjuk a bogyókat. A legfinomabb teát friss csipkehúsból készíthetjük, ilyenkor 20 perc áztatás is elegendő. Az erőt adó italt frissen facsart narancslével és mézzel tehetjük még pikánsabbá.
Hecsedlilekvárt úgy készíthetünk, hogy a megtisztított, kimagozott csipkehúst három órára annyi vízben tesszük fel főni, amennyi ellepi. Azután literenként fél kilogramm cukrot adunk hozzá, és sűrűsödésig főzzük. A lekvárt bodzabogyóval és narancslével ízesíthetjük.
Vadhúsok mellé igazán ízletes csemege a csipkebogyószósz, amit úgy készítünk, hogy 5 dkg vajon megpirítunk egy evőkanál zsemlemorzsát, amit felöntünk 3 deci vörösborral, majd felforraljuk. Hozzáteszünk annyi csipkelekvárt, hogy besűrűsödjön, végül citromlével ízesítjük.
Kellemes lélekmelegítő ital a csipkebogyó bor. Ennek elkészítéséhez 3 kilogramm megtisztított csipkebogyóhoz 2 li-ter vizet öntünk és 2-3 napig állni hagyjuk. Azután 6 liter vízben feloldunk 3 kilogramm cukrot, felforraljuk, majd kihűtve a csipkebogyóhoz öntjük, és egy hónapon át meleg helyen állni hagyjuk. Ezután átszűrve és üvegekbe töltve, ledugaszolva, hű¬vös helyen tartva körülbelül fél évig tarthatjuk el - írja a Kárpátinfo.
0 Megjegyzések