A tollak ritkák a fosszíliákban
Azt mondják, a dinoszauruszok modern madarak formájában élnek tovább, de vajon miért volt az, hogy néhány rokonuk túlélte, míg ez a hatalmas állatcsoport kihalt? – írja az IFLScience.
A rút kiskacsa sok madárfajra igaz, némelyikük kócos fiatalkori tollazattal bújik ki a tojásból, míg mások kopaszon, mint a kakasok. A fészeklakó (altricial) madarak meztelenül és gyámoltalanul kelnek ki, de ami ezeknek a húsgombócoknak hiányzik a bolyhokból, azt a szüleik alatt ülve pótolják. A fészekhagyó (prekociális) madarak viszont már eléggé készen állnak, mivel fiatal tollakkal kelnek ki, ami azt jelenti, hogy az olyan madarak, mint a gémek, szinte azonnal a víz felé vehetik az irányt a kikelés után.
Az új tanulmányban leírt, borostyánba zárt ritka tollak az első végleges fosszilis bizonyítékai a fiatalkori vedlésnek – de érdekes módon a madárfiókák élettörténete nem egyezik egyetlen ma élő madár mintájával sem.
„Ez a példány a prekociális és az altriciális jellegzetességek teljesen bizarr kombinációját mutatja" – mondta Jingmai O'Connor, a chicagói Field Museum fosszilis hüllőkkel foglalkozó társkurátora egy nyilatkozatban. „Az összes testtoll alapvetően pontosan ugyanabban a fejlődési szakaszban van, tehát ez azt jelenti, hogy az összes toll egyszerre vagy majdnem egyszerre kezdett nőni".
Úgy gondolják, hogy a madárfiókák a kihalt állatok egy csoportjába, az enantiornithinákhoz tartoztak, amelyek erősen prekociálisak voltak, még ha fiatalkori tollazatuk másról is árulkodik. Lehetséges, hogy a vedlési módok nem egyezése vezethetett e csoport végső bukásához és kihalásához.
„Az enantiornithinák voltak a madarak legváltozatosabb csoportja a kréta korban, de az összes többi nem őslény dinoszaurusszal együtt kihaltak" – mondta O'Connor. „Amikor az aszteroida becsapódott, a globális hőmérséklet meredeken zuhant, ezeknek a madaraknak nemcsak még nagyobb energiaigényük lett volna a melegen tartáshoz, de nem álltak rendelkezésükre az erőforrások sem, hogy ezt kielégítsék."
0 Megjegyzések