Yerebatan Sarayı, avagy a Bazilika Ciszterna. Romantikus nevén az Elsüllyedt Palotát ne Isztambulban, hanem Isztambul alatt keressük – írja a foldjaro.hu.
Isztambul nemcsak Törökország, hanem a Föld egyik legnépesebb városa is. Lakosságát 15 milliósra – másfél Magyarországnyira – taksálják a hozzá csatlakozó agglomerációs településekkel együtt.
A Hagia Sophia székesegyháztól mindössze 150 métert kell sétálnunk az Elsüllyedt Palotához. A bizánci építészet eredménye a Bazilika Ciszterna, amely az egyik legnagyobb a több száz (!) régi ciszterna közül, amelyek Isztambul városa alatt fekszenek. A Bazilika Ciszternát a nagy császár, I. Justinianus bizánci uralkodó építtette 532-ben. Ma csak kevés vizet tartanak benne, hogy meg tudják nyitni a nyilvánosság előtt.
Történelmi szövegek tanúsága szerint a ciszterna építésében 7000 rabszolga vett részt. A terem 143 méter hosszú és 54 méter széles, és 336 márványoszlop tartja, amelyek 8 méternél is magasabbra nyúlnak. Fantasztikus belegondolni, ahogyan az ókori viaduktokon bevezették a vizet a tározóba, és hogy már ekkor ismertek és használtak olyan vízálló maltert, amellyel be lehetett vonni a medencét.
Ezt a földalatti ciszternát – görögül kinsterne (κινστέρνη) – azért nevezték bazilikának, mert Konstantinápoly első dombján kapott helyet, ahol a ciszterna építése előtt egy nagy bazilika állt a 3. és 4. század között. A keletrómai birodalom bazilikáit ne úgy képzeljük, mint a maiakat: ókori szövegek szerint oszlopcsarnokok által körülvett kertek is voltak benne, kilátással az Hagia Sophiára.
Körülbelül 1500 évvel ezelőtt a ciszterna szűrt vizet adó rendszert biztosított a konstantinápolyi Nagy Palota és más fontos épületek számára, és egészen a modern időkig funkcionált is ebben a szerepben.
0 Megjegyzések