Albérletvadászat indul: fejvesztett futam Debrecenben

Budapesten 150 ezer, míg Debrecenben 84 ezer forint az átlagos albérleti díj havonta. 
Az egyetemhez és/vagy a villamoshoz közeli, alacsony rezsijű, főbérlő nélküli lakás – ez az álma a legtöbb, Debrecenben tanuló fiatalnak; mondhatni, hogy (nem) luxus, álomkivitelben. A napokban kerültek nyilvánosságra a felvételi ponthatárok, és ezzel (mintegy varázsütésre) az összes egyetemi városban megkezdődött a hajsza az albérleti helyekért- írja a haon.hu.

„Budapestország”

Szokták mondani, hogy „budapestország” vagyunk, és ez az albérleti piacra is igaz. Elég csak annyit említeni, hogy míg a fővárosban az átlagos havi albérleti díj idén nyáron 150 ezer forint, addig Pécsett vagy Debrecenben ennek alig több mint a fele. Szeged (a maga 90 ezer forintos átlagával) ennél valamelyest drágább, Miskolc viszont (a 68 ezres átlagos bérleti díjával) olcsóbb. A felfokozott várakozást jól mutatja, hogy júliusban Budapesten egyetlen hét alatt öt százalékkal nőtt a kiadó lakások száma és már több mint 2 ezer 500 hajlék szerepel a kínálatban. Országos jelenség, hogy az oktatási intézményekhez közeli, és viszonylag megfizethető áron kínált lakások órák alatt bérlő(k)re találnak, ezért (az ismert reklámszlogennel élve) aki lemarad, az kimarad. Számukra maradnak a drágább lakások, és annak a lehetősége, hogy társbérlőkkel összefogva talán ezek is megfizethetők. Hogy az együttlakás kompromisszumokat kíván…?!

Kétféle lakás van

Debreceni ingatlanfejlesztőkkel beszélgetve hamar világossá vált, hogy manapság kétféle lakás létezik az új otthonok piacán. Az egyik a saját célra vásárolt (frekventált városrészekben ez ritka, mint a fehér holló), a másik pedig a befektetési célú. Az egyetem tőszomszédságában például a 250 lakásból álló lakópark kivitelezője egy éve még úgy gondolta, hogy értékesítés tekintetében nagyjából 50–50 százalék lesz az arány, de hamar be kellett látnia, hogy tízből nyolc lakást befektetők vásárolnak meg tőlük. Hasonló tapasztalatokról adott számot egy másik vállalkozó, aki ugyanazt a lakást a Honvéd utcán (a villamos tőszomszédságában) jóval hamarabb és magasabb áron tudta eladni, mint (az egyébként csendesebb környéknek számító) Bartók Bélán. Bár Debrecenben viszonylag élénk az albérleti piac, magas komfortfokozatú (a módosabb külföldi diákok igényét is maradéktalanul kiszolgálni képes) kollégiumi szálláshely kevés van. Ezt a piaci rést ismerte fel az a vállalkozó, aki az Egyetem sugárúton kettős hasznosítású épületegyüttes tető alá hozását tervezi. Az ultramodern építmény a szorgalmi időszakban (luxus)koliként, az év többi részében pedig kvázi szállodaként üzemelne. Szerinte igenis van igény erre a szállástípusra.

Összehasonlító áron

Budapesten olyannyira elszaladtak az árak, hogy például a I. (193 ezer forint), a II. (180 ezer) vagy az V. kerületben (228 ezer forint) annyi bérleti díjat kérnek el havonta egy átlagos méretű és állapotú lakásért, amennyiért Debrecenben, Szegeden vagy Pécsett lakóparki családi házat bérelhet magának a jómódú egyetemista. Az ingatlan.com elemzése rámutat, hogy ha valaki a fővárosban havi százezer forint alatt szeretne lakást bérelni, annak a világ végéig (de legalábbis Csepelig) kell utaznia.

A vidéki nagyvárosokban ennyi pénzért szerencsére nem kell szinte vállalhatatlan kompromisszumokat kötni. Mivel a minigarzonok fajlagos költsége jóval magasabb, mint a nagyobb lakásoké, sok fiatal határoz úgy, hogy lemond az önállóságról és lakótársat választ maga mellé. Akár többet, hiszen így egy 3–4 szobás, 120–140 négyzetméteres családi ház kibérlése is reális alternatíva lehet. Hogy mit keresnek leginkább ezekben a napokban, hetekben a potenciális bérlők? Azt kell mondani, hogy mindent; legyen tégla vagy panel, lakás vagy ház, gázfűtéses vagy vegyes tüzelésű, csak legyen. És persze lakható legyen! Ingatlanpiaci elemzők azzal vigasztalják a kétségbeesett lakáskeresőket, hogy ha lecseng a szezon, néhány ezer forinttal biztosan mérséklődni fognak a havi albérleti díjak is.